Új jelszó kérése
Kategóriák
Kategóriák
TOP termékek
Hírlevél
Termékajánló
Házhozszállítás

Összehasonlítás
Szűrés
Plusz 1 adat
Plusz 2 adat
Plusz 3 adat
Termék részletek


Hajdina - hántolt – pörkölt 500g

Raktárkészlet: NINCS
Hajdina - hántolt – pörkölt 500g
A hajdina vagy pohánka /Fagopyrum saggitatum/ görög nevét a bükkéhez hasonló, barnás – feketés terméshéjjal borított, három élő, legömbölyített gúla alakú, szemterméséről és nyílhegyet formázó leveleiről kapta.

Bár botanikailag a keserűfélék /Polygonacae/ családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez sorolják, mert lisztes magját a búzához hasonlóan fogyasztják.
  • Ez az értékes tápanyagtartalmú, kellemesen fűszeres aromájú és különleges formájú növény, amely szinte a világ minden népének étrendjében felfedezhető, hosszú és kalandos utat járt be, míg hazánk éléstárába került.

    A hajdina őshazája Ázsia középső, mérsékelt égövi részén található, innen az V. században származott el Japánba és Kínába. Közép-Európába a középkorban mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el, majd a tengeri kereskedelem révén Velencébe, Lombardiába, Dalmáciába és Dél-Tirolba került. Termesztésének fénypontját Európában a XVII. században, Németországban érte el. Később a burgonya és a búza térhódításával párhuzamosan fokozatosan visszaszorult, de még ma is találhatók jelentősebb hajdinatermő területek főként Oroszországban, Franciaországban, német, dán és holland vidékeken.

    Magyarországra a hajdina Ausztria közvetítésével került. Fogyasztása a Felső-Tisza-vidékén élő lengyelek és csehek révén terjedt el. Hazánkban fő termőterületei az Őrségben, a Felső-Tisza vidékén és ettől délre a Székelyföldön terülnek el. Termesztése és fogyasztása nálunk mindig kis mértékű volt, ennek oka valószínűleg a hajdina viszonylag alacsony terméshozama és nehéz hántolhatósága.

    Tápanyag összetevői:

    A hajdina valódi jelentősége kedvező tápanyag-összetételében, valamint a szervezetre gyakorolt előnyös élettani hatásában rejlik.

    A hajdina jellemző tápanyaga a többi gabonaféléhez hasonlóan a szénhidrát. Ám eltérően ezektől a pohánka termése és lisztje különösen sok keményítőt /56-77%/ tartalmaz, élelmi rosttartalma is kiemelkedően magas, 25,7 g/100 g termés, míg ez az érték a búzánál /Graham liszt/ csak 11,71 g/100 g termék. Ennek akkor van jelentősége, ha figyelembe vesszük azon vizsgálatok egész sorával bizonyított tényeket, melyek az élelmi rostban gazdag /40-50 g élelmi rost/nap/ táplálkozás mellett szólnak. Ugyanis a rostokban bőséges táplálék kedvezően befolyásolja a belek működését azáltal, hogy a széklet térfogatának növelésével gyorsítja annak kiürülését, csökkenti az ún. tranzit időt. Így csökken a rosszindulatú daganatos bélelváltozások kockázata. Továbbá a rostok a koleszterin megkötésével a szervezet vérzsír-szintjét is mérsékelik.

    Fehérjetartalma hasonló a többi gabonaféléhez, de aminosav összetétele kedvezőbb, mert néhány kéntartalmú aminosavból /pl. metionin/ több található benne, ami egyes májbetegségek étrendi kezelésében jelentős.

    Zsírtartalma ugyan kissé magasabb a hagyományos gabonafélék zsírtartalmánál, de jelentősége magas telítetlen zsírsav tartalmában rejlik.

    Jellemző ásványi anyaga a kálium, de cink-, magnézium- és kalciumtartalma is kiemelkedő. Ennek következtében védő hatást fejt ki a szívizomzatra, jó hatással van az erek állapotára, és jól alkalmazható a magasvérnyomás-betegség diétájában.

    A hajdina mindezeken túl értékes vitaminforrás, mivel a B-vitamincsoport majdnem minden tagját tartalmazza, és E-vitamin tartalma is jelentős /7,9 mg/100 g/.

    Mindezeken kívül kedvező élettani hatással rendelkező biológiai anyagokat is tartalmaz. Ilyen pl. a rutin /P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor/, amely kiváló gyógyszere a kapilláris vérzéseknek és a sugárterápia okozta egészségkárosodásoknak. Magas rutintartalma miatt őseink a hajdinát a magas vérnyomás kezelésére gyógynövényként használták.

    Mint ahogy arról már korábban szó volt, a hajdina a régebbi korokban /és egyes területeken még ma is/ a táplálkozás szerves részéhez tartozott. Leggyakrabban kását főztek belőle, a legtöbben napjainkban is csak ebben a formában ismerik, pedig a hajdina ennél lényegesen sokoldalúbb.

    Oroszországban, Ausztriában, Lengyelországban és Németországban a hántolt hajdinaszemeket köretként és levesbetétként használják. Egyes helyeken lisztjéből metéltet és morzsás tésztákat, spagettit, makarónit és reggeli ételeket vagy 1/3 – 1/3 arányban rozs- és búzaliszttel keverve kenyeret készítenek. A hajdinalisztből búza-, kukorica-, rizs- vagy zabliszttel kitűnő, melyet a helyi sajátosságoknak megfelelően pl. lazaccal, sajtkrémmel vagy párolt zöldségekkel töltenek meg. Japánban a hajdinalisztből palacsintát készítenek.

    10-15 % búzaliszttel készítik a Soba nevű speciális metélt tészta alapanyagot, melyet a rizstésztához hasonlóan fogyasztanak. A hántolt hajdinaszemeket egyes helyeken fogyasztás előtt megpörkölik, ami a belőle készült ételeknek kellemes dióízt és -illatot kölcsönöz.

    Elmondható tehát, hogy a hajdina nem csak tápanyag-összetételét, hanem kellemes ízét tekintve is helyet érdemel mindennapi táplálékaink sorában.

    Tápanyagtartalom 100g:

    Energia: 341 kcal

    Fehérje: 9,8 g

    Zsír: 1,7 g

    Szénhidrát: 71,3 g
  • Polcélettartam 
    12 honap
    Tárolási körülmények
    Normál
    Szállítás 
    Normál
    Nettó súly
    500
    Szállítási súly 
    510
    Raktárkészlet
    NINCS
Webáruház készítés
Weboldalunk további használatával jóváhagyja a cookie-k használatát az adatvédelmi nyilatkozatban foglaltak szerint.